Skip to main content

A gének öröklődése: amit tudni kell az emberi öröklődésről

A gének öröklődése: amit tudni kell az emberi öröklődésről
| Blog
A gének öröklődése: amit tudni kell az emberi öröklődésről

Az öröklődés titokzatos folyamata az, ami mindannyiunkat egyedivé és mégis családunk részévé tesz. Génjeinkben hordozzuk felmenőink örökségét, amely meghatározza külső megjelenésünket, képességeinket, sőt még a betegségekre való hajlamunkat is. De pontosan hogyan működik a gének öröklődése? Erre keressük a választ ebben a blogposztban.

Az öröklődés nem más, mint a gének által hordozott információk továbbadása a szülőktől az utódoknak. Ez a lenyűgöző folyamat az élet alapja, ami lehetővé teszi a fajok fennmaradását és evolúcióját. A kulcs a sejtjeinkben rejlő apró információs csomagokban, a génekben rejlik. Akár a szemszínről, akár a zenei tehetségről legyen szó, mind a génekben kódolt utasítások alapján bontakozik ki. A következőkben bemutatjuk a gének öröklődésének főbb aspektusait!

A genetika alapjai

A genetika olyan fontos tudományág, amely az öröklődés alapelveivel foglalkozik. Ezen a tudományterületen kiemelkedő szerepet játszott Gregor Mendel, akit az örökléstan "atyjának" is neveznek. Mendel felfedezései alapján megértettük, hogy a gének átvitelének bizonyos szabályszerűségei vannak, amelyek alapján kialakulnak az öröklődési mintázatok. Ezek a mintázatok magyarázzák, hogyan öröklődnek a tulajdonságok, és különbséget tesznek domináns és recesszív gének között.

Emellett fontos megemlíteni a DNS-t, ami az öröklődés alapját képezi. A DNS hordozza a genetikai információkat, amelyek meghatározzák testünk működését és tulajdonságait. A génjeinkben rejlő információk kiterjedtek és változatosak, és az emberi öröklődés bonyolult hálójának alapjául szolgálnak. Ezért a genetikai információk megőrzése és megértése kulcsfontosságú az emberi élet és egészség szempontjából.

A gének öröklődése emberekben

Az emberi szervezet minden egyes sejtje tartalmazza a teljes genetikai kódot, amely meghatározza egyedi jellemzőinket. Ez a genetikai információ a DNS molekulában található, amely kettős spirálba rendeződve építi fel kromoszómáinkat.

Minden testi sejtünk 23 pár kromoszómát tartalmaz, melyből 22 pár testi-, 1 pár pedig nemi kromoszóma. Génjeink – az öröklődés alapegységei – a kromoszómákon helyezkednek el. Amikor egy új élet megfogan, a zigóta a szülők 23-23 kromoszómáját kapja, így állítva össze saját egyedi, 46 kromoszómás genetikai készletét.

A gének határozzák meg számos tulajdonságunkat a szemszíntől kezdve bizonyos betegségekre való hajlamunkig. Az öröklés során egyes jellegek dominánsan, mások recesszíven adódhatnak át. Képzeljük el, hogy a gének instrukciók, amiket a szüleinktől öröklünk, és ezek határozzák meg a tulajdonságainkat, mint a szemszín vagy a haj színe. Ezek az instrukciók párosával jönnek, az egyik az apától, a másik az anyától.

Domináns instrukció: Ez a "főnök". Ha legalább egy domináns instrukciót kapunk, az fogja meghatározni a tulajdonságunkat, még akkor is, ha van mellette egy másik, "recesszív" instrukció is. Olyan, mint egy hangosabb gyerek, aki elnyomja a halkabbat.

Recesszív instrukció: Csak akkor fogja megmutatni magát, ha mindkét instrukció recesszív. Olyan, mint egy csendesebb gyerek, akinek csak akkor van szava, ha a domináns gyerek nem szól bele.

De mondjunk egy példát: A barna szemszín domináns, a kék szemszín recesszív. Ha az egyik szülőtől barna szemszín instrukciót kapunk, a másiktól pedig kék szemszín instrukciót, akkor barna lesz a szemünk színe. Csak akkor lesz kék szemünk, ha mindkét szülőtől kék szemszín instrukciót kapunk. Tehát a domináns instrukciók erősebbek, és elnyomják a recesszíveket, kivéve, ha mindkét instrukció recesszív.

Génjeink és kromoszómáink együttműködése révén öröklődnek a szülők bizonyos tulajdonságai, miközben az egyediségünket is biztosítják. Ez a bonyolult rendszer az emberi sokféleség kulcsa, és megismerése hozzásegíthet mind önmagunk, mind leendő gyermekeink egészségének jobb megértéséhez.

Genetikai betegségek és kockázatok

Bár a legtöbb ember egészségesen születik, előfordulhat, hogy valaki egy olyan génváltozatot örököl a szüleitől, ami betegséget, vagy hordozósági állapotot okoz, illetőleg megnöveli bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát.

Hogyan alakulnak ki ezek az öröklött állapotok?

Minden ember két példányban hordozza génjeit, egyet az anyától, egyet az apától kapott.

Mikor alakul ki betegség?

Ha egy betegség dominánsan öröklődik, elegendő csak az egyik szülőtől megkapni az ezt okozó génváltozatot ahhoz, hogy a betegség kialakuljon.

Recesszív öröklődés esetén a betegség kialakulásához mindkét szülőtől meg kell kapni az ezt okozó génváltozatot.

Mikor alakul ki hordozósági állapot?

Ha az egyik szülő „normális”, míg a másik „hibás” gént ad át, az utódjuk heterozigóta lesz: recesszív öröklődés esetén az utód ekkor hordozója lesz a betegségnek. Ő maga nem lesz beteg, van viszont esélye arra, hogy beteg gyermeke szülessen, ha a párja is hozzá hasonlóan hordozó.

Lényegében a heterozigóták domináns öröklődés esetén tehát betegek, míg recesszív öröklődés esetén tünetmentes hordozók lesznek.

(Fontos megjegyezni, hogy ez csak egy általános elv, és számos kivétel is létezik. Bizonyos esetekben a heterozigóta egyének enyhe tüneteket mutathatnak, míg mások egyáltalán nem. A betegség súlyossága számos tényezőtől függhet, beleértve a specifikus génváltozatokat, a környezeti tényezőket és a módosító géneket.)

Bár a hibás gén jelenléte tehát nem jelenti automatikusan a betegség kialakulását, ugyanakkor – a genetikai és környezeti tényezők komplexitása miatt – megnövelheti annak kockázatát. Ezt nevezzük genetikai rizikónak. Minél több rizikógénnel rendelkezik valaki, annál nagyobb az esélye a rendellenesség megjelenésének.

Fontos tudni, hogy ma már léteznek genetikai vizsgálatok, amelyekkel megállapítható, hordoz-e valaki bizonyos „génhibákat”, azaz olyan genetikai változatokat, amik betegséget okoznak vagy okozhatnak.

A mai modern megelőző szemléletünk szerint a legfontosabb, hogy ennek lehetőségére minden esetben gondoljunk, akkor is, ha a családunkban örökletes betegségek nem fordultak elő. 

Olyan gyakori betegségek genetikai kockázatának felmérésében, mint a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos megbetegedések, a kockázatos génváltozatokkal rendelkező népesség több, mint 2/3-ánál nincs érdemi családi előzmény.1

A szakemberek segítenek a genetikai betegségek szűrésében, és megérteni a kockázatokat és azt, milyen lehetőségek vannak a megelőzésre vagy a korai kezelésre.

Az örökletes rendellenességek megismerésével sokat tehetünk azért, hogy időben, akár még a betegségek kialakulása előtt felismerjük és kezeljük őket, ezzel javítva az érintettek életminőségét. A genetikai ismeretek tehát kulcsfontosságúak az egészségünk megőrzése szempontjából.

Ismerjük meg, milyen megoldásokat kínál az Intelligenetic!

Intelligenetic: genetikai vizsgálatok minden helyzetre

Ha valaki szeretné jobban megismerni, milyen genetikai állományt örökölt szüleitől, az Intelligenetic szakértő csapata a segítségére lehet. A legmodernebb genetikai technológiákat alkalmazva feltérképezzük a teljes genomot, és személyre szabottan elemezzük ki a géntérképét, a befolyásolható genetikai betegségekre koncentrálva.

A vizsgálat révén kiderülhet, hordoz-e a vizsgált személy olyan genetikai variánsokat, melyek bizonyos betegségekre hajlamosíthatnak.

Mindez hozzásegíthet egy egészségesebb, teljesebb élet megtervezéséhez és megéléséhez.

Tesztjeink különböző élethelyzetekben lehetnek igazán hasznosak: az IntelliNIPT egy magzati DNS-teszt anyai vérből, a myNewborn egészséges újszülötteknek, csecsemőknek és kisgyermekeknek szóló genetikai szűrés, a myGeneticRisk sportolóknak szólhat, akik szív- és érrendszeri betegségek kockázatára kíváncsiak, vagy olyanoknak, akik az örökletes rákbetegségek kockázatát szeretnék szűrni, a myGenome pedig a legátfogóbb prevenciós genetikai vizsgálatunk az egészségmegőrzés céljából.

Forduljon hozzánk bizalommal, ha szeretne többet megtudni génjeinek üzenetéről, és arról, hogyan lehet egészsége és élete aktív alakítója a genetika korában!

Az Intelligenetic munkatársai között vannak azok a kutatók, akik már több mint 20 éve foglalkoznak genetikai vizsgálatokkal, s akiknek ez idő alatt számos tudományos közleménye is megjelent genetikai témakörökben. Az Intelligenetic célja, hogy világhírű kutatók és magasan képzett tudósok bevonásával, illetve a legkorszerűbb technológiák és orvosi innovációk folyamatos nyomon követésével és szervezésével elérhetővé tegye a magyar orvosok és pácienseik számára a legkorszerűbb vizsgálati lehetőségeket.

1 Grzymski JJ, et al. Population genetic screening efficiently identifies carriers of autosomal dominant diseases. Nat Med 2020;26:1235-1239.

Kapcsolódó cikkek

A betegségek megelőzése: a genetika és a betegségek kialakulása

A betegségek megelőzése: a genetika és a betegségek kialakulása

Genetikai betegségek szűrése: a modern orvostudomány adta lehetőségek

Genetikai betegségek szűrése: a modern orvostudomány adta lehetőségek

SMA-szűrés: a csecsemőkori diagnosztika és a korai kezelés jelentősége

SMA-szűrés: a csecsemőkori diagnosztika és a korai kezelés jelentősége

Ezek a leggyakoribb örökletes betegségek

Ezek a leggyakoribb örökletes betegségek

Megelőző céllal több száz betegség szűrése életük első éveiben járó egészséges gyermekeknek – ami az SMA szűrés mellett ugyancsak fontos

Megelőző céllal több száz betegség szűrése életük első éveiben járó egészséges gyermekeknek – ami az SMA szűrés mellett ugyancsak fontos

Géndiagnosztika: bepillantás a génekbe

Géndiagnosztika: bepillantás a génekbe

Exom vagy genom: mikor milyen típusú vizsgálatot érdemes elvégeztetni?

Exom vagy genom: mikor milyen típusú vizsgálatot érdemes elvégeztetni?

Genom szekvenálás, exom szekvenálás

Genom szekvenálás, exom szekvenálás

DNS-vizsgálat: az élet kódjának megismerése

DNS-vizsgálat: az élet kódjának megismerése

Felnőtt genetikai vizsgálat: információ a felnőttkori egészséghez

Felnőtt genetikai vizsgálat: információ a felnőttkori egészséghez